La Boulangerie

Az indiai forgalom alapszabálya, hogy nincsen szabály...de tényleg. A járművek legfontosabb eszköze a duda és a lámpa (villogásra szolgál). A dudával és villogással nem azt jelzik, hogy mehetsz, hanem nagyjából annyit, hogy "hé,jövök,menj az utamból!" :) Közlekedési lámpák? Nem sokat láttam, de amibe belebotlottunk, azt nem nagyon vették figyelembe a sofőrök...vagyis a közlekedők. Legyen az riksás, autós, motoros, taxis, buszos, ökrös szekeres bácsi vagy gyalogos. Ha át akarsz kelni egy többsávos úton, nézz körül és indulj el, amikor a legtisztább a terep...majd reménykedj, hogy egyszer át is érsz. De tényleg, ha jön egy autós feléd, arra ne számíts, hogy megáll, jobb visszalépni és várni vagy futni :) A forgalom meghatározó alakjai a riksások. Riksában utazni tényleg igazi élmény! Elsőre úgy gondolod, hogy kb 2 ember ha befér - persze akkor hova kerülnek a csomagok? Nos, jelentem, túrazsákokkal együtt a 3 ember is simán (na, jó, nem simán) elfér+a sofőr...csomagok nélkül ...

Nehéz pontosan követni az eseményeket, amikor olyan kevés idő van írni és közben úgy pörögnek az események, hogy még csak az 5. napot tapossuk, de már olyan, mintha hetek óta itt lennék...És közben annyi benyomás éri az embert, amiről a gondolatokat persze szintén nincs esély azonnal kiírni magamból. Most épp a buszon ülünk,úton Kushalnagar felé.A 6 órás buszút első órácskája telik el lassan. Mivel a tablet elővételt, bekapcsolást nem érzem most egyszerűnek, így csak a telefonba írok jegyzetet, amit feltöltök a blogra, amikor sikerül. Arra gondoltam, hogy tematizáltan mesélek. Igaz, hogy a night market (éjszakai piac) előbb volt, de először a tegnapi vonatozásról írnék pár gondolatot. Azzal kezdeném, hogy Indiában csak az induljon vonatozni, aki nagyon kitartó, türelmes, erős a gyomra, gyorsan tud szaladni és rengeteg ember közt szlalomozva a hátán egy cirka 15 kilós, a kezében pedig egy másik, minimum 5 kilós csomaggal és persze, aki át aka...

Hol is fejeztem be az előző posztot? Nem tudom.... de azóta annyira sok és sokféle hatás ért, hogy az a 10 perc, amim van,biztos hogy nem lesz elég az elmesélésére... Ráadásul most épp képeim sincsenek, vagyis vannak,csak nem itt nálam:) Kezdem azzal, hogy mik azok a beidegződések, amiknek még kell idő, hogy berögzüljenek, de India után majd ahhoz kell idő, hogy leszokjak róla...tehát a szabályok: - ha dudaszót hallasz, ugorj félre - ha egy tehén jön veled szembe,szintén ugorj, ne állj az útjába (gondolom ilyennel nem fogok találkozni otthon:)) - semmi hús! semmi nyers zöldség vagy nem jól átsütött tojás, semmi gomba (ezt nem bánom:)) - az evőeszközt leheld meg és alaposan törölgesd meg evés előtt - étkezés előtt szigorúan kézmosás plusz kézfertőtlenítés - ha bemész valahova le a papuccsal (igen, második napja papucsban mászkálunk) - soha ne nyúlj a szemedbe,szádba,arcodhoz - tülekedj! (igen, az életbenmaradás feltétele:)) Elsőre ennyi. Egyébként megtapasztaltam milyen ébr...

Ma megkezdődött a kaland....Így most egy kicsit háttérbe szorulnak a receptek:) Kelés hajnali 5-kor, persze hajnali fél 2-es fekvés után, aztán irány a reptér. Volt egy-két negatív dolog utazás előtt, mint pl hogy pár napja kijött rajtam a nátha és a transzfer taxisokkal is csak nehezen sikerült zöldágra vergődni. De csak kint voltam a reptéren időben, csak jobban vagyok (a köhögést leszámítva). És jöttek az örömök...:) Az első hatalmas megkönnyebbülés a check-in során: a feladott poggyász épp fél kilóval a 15-ös határ alatt (hurrá:)), az útitársak jó fejnek tűnnek és a Münchenbe tartó Lufthansa járat is bőven idő előtt szállt le, rendben maradt idő átszállásra! Persze a self-checkin pultnál álló segítő hölgy nem állt a helyzet magaslatán, de a malőrt a helyekkel orvosoltuk a repülőn:) A Müncheni reptér a német  precizitásról tanúskodik - pontosan ki volt írva, hogy kb hány perc alatt érünk a megfelelő kapuhoz...illetve érnénk, ha nem a táblákat követnénk...mi az követtük, í...

A mai napra tervezett programot ma délelőtt lemondták (persze ha tervezettnek lehet tekinteni egy tegnap este beesett programot), így arra gondoltam, hogy a mai napot az értelmetlen semmittevésnek szánom. Nos, azt hiszem, hogy ezen van még mit tanulnom. Első körben nem tudtam, hogy fogjak hozzá, mert ami eszembe jutott az vagy nem volt értelmetlen vagy pedig egyáltalán nem volt semmittevés... Aztán egyszer csak a piacon meg a boltban találtam magam és a semmittevés elméletem itt már végképp megdőlni látszott. Ezt a fogalmat biztos, hogy még gyakorolnom kell:) Aztán bejött egy újabb, de az előzőnél sokkal jobb - sőt - programlehetőség, és itt az értelmetlen kategóriát is elfelejthettem:) Indulás ki bátyámékhoz :) És hát üres kézzel úgysem mennék meg eleve rég terveztem, tehát összedobtam egy szép pizza pitét, ami még isteni fincsi is lett! Pár hete láttam a receptet,és bár ez a kaja nagyon jól benyel maradékokat, én épp ma vettem a piacon friss kolozsvári szalonnát meg kolbász és pers...